A Csíki-havasok déli nyúlványa és a Répát-hegység között fekvő, közel 10 km hosszú és 5 km széles Kászoni-medence települései egykor Székelyföld legkisebb fiúszékét, Kászonszéket alkották. Kászonszék öt települése ma egyetlen községet képez, melynek központja Kászonaltíz. A község falvai: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér. Kászonújfalu, Kászonjakabfalva. Az egymással egybeépült és egy egyházközséget alkotó Altíz, Feltíz és Impér együtt alkotja Nagykászont. A községnek a 2002-es népszámlálás adatai alapján 2979 lakosa van. Kászont elsősorban sajátos településszerkezetének, népi építészetének és népművészetének köszönhetően tartja számon a néprajzi szakirodalom. Kászonban ma is jól megfigyelhetőek a székely ház alaprajzi és szerkezetei változásai és különösen szépek a lakóházakon kívül a csűrök, a gazdasági épületek is. A népi építészet kiemelkedő darabja a kászonaltízi Fogarasi Béla több mint háromszáz éves lakóháza, amely minden valószínűség szerint a legrégibb, eredeti helyén álló székely parasztház. A műemlékké nyilvánított épületet csaknem eredeti formájában használja idős lakója. Jellegzetessége, hogy máig sincs kéménye, a füst szabadon áramlik a padlástérbe. Kászon falvai ugyanakkor szőtteseikről és varrottasaikról is híresek. A hagyományos népi mesterségek eszközeit, az egykori lakóházak berendezési tárgyait és a paraszti élet kelléktárát nagyon jól szemlélteti a 2011-ben Kászonaltízen megnyitott Kászoni Székely Tájmúzeum. A kászonimpéri Balássy-kúriában, Balássy József csíkszéki királybíró (1842-1848) későbarokk stílusban épült udvarházában a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekotthona működik.

A Kászonaltíz-Szent Anna-tó távolság Sepsibükszád felé 54 km, Kézdivásárhely felé 61 km.