loading ...
UTAZÁSTERVEZŐ
ÚTICÉLOK
 
A hét ajánlata
MÉDIA
Utoljára feltöltött kép
tovább a képekhez
A hét fotója
még több ajánlott kép
FOGLALÁS
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
ro hu en de ×

Legendák

Legendák

Gyere és fedezd fel a meseszép Vulkánok földjét és ismerd meg a Szent-Anna tó legendáját.

Kápolnák és búcsúk a Szent Anna tónál

A Szent Anna tó mellett álló kápolnákra/kápolnára vonatkozóan számos egymásnak ellenmondó leírás jelent meg. Van olyan szerző, aki csak egy kápolnát emleget, másoknak két kápolnáról van tudomásuk. A kápolnák keletkezési évére vonatkozóan is eltérőek az adatok, ezért ha valaki tudományos igénnyel keresgél, úgy ajánlatos alaposan átböngésznie a szakirodalmat.

Székely László, a csíki székelység vallási néprajzának kutatója egy, a Szent Anna tó délkeleti partján épült kápolnáról beszél, amelyről az 19. század közepén Kővári László történész is leírást ad. „S a nép, ha a tó partjára ért, megnyílék a kápolna, megnépesedék a tó szelíd partja, templommá válik a hely, megzendül az ének, megindula nép s papság a tó partján, az oltárok, keresztek előtt meghajola térdök: s a szent menet, mit a tó tükre visszaad, mennyei jelenetszerű ámulatba ringatá a nézőt. A keresztes hadak e regényes gondolata itt gyönyörű vidéket talált a kivitelhez. Őseink, a nálunknál jobban, bizonyosan bűnbánattal tértek innen tűzhelyeikhez vissza. E búcsú reánk az őskorból szállhatott. Egy kőkápolna romja van ott, melyet Csíktusnádi Demeter vagy Kecskés Péter (Vitos Mózesnél Kecskés Pál szerepel – a szerk. megjegyzése) 1764-ben állított volt. A mostan álló fakápolna későbbi mű."

Vitos Mózes Csíkmegyei füzetek című munkájában Hadur itt álló áldozati oltárait, a pogány, ősvallás emlegeti, majd így ír: „De végre is ezen ős ázsiai vallás engedni volt kénytelen a nyugati polgárosodás igényeinek, s Hadur oltárai füstölögtek, ott mindenütt a keresztény hitnek szent imolái tünnek fel; azért áll itt is ez őseink által kegyelt tó partjain az északkeleti oldalon egy Szent Annának szentelt imola (kápolna) és állott a nyugati oldalon a Szent Jováki kápolnának nevezett imola, hol (t.i. a Szt. Annánál) „nem régen is igen zajos és népes bucsuk tartattak" minden évben kétszer, t. i. Szt. Anna és kiasasszony napján. E bucsu összejevetelek, ha nem is olyan nagy mérvben, de még mai napig is némely buzgóbb hivők által (...) megtartatnak."

Balázs András plébános Kozmás község monográfiájában azt írja, hogy a tó északi részén eredetileg egy fakápolna állt, amelyet a kozmási Tompos Péter 1764-ben „felcserélt", azaz építtetett egy új kőkápolnát. Az építkezést a szintén kozmási Kozma Ferenc és két fia, Ferenc és Tamás végezte.

Abban több szerző is egyetért, hogy a múltban tartott búcsúkon 20-30 ezer ember is részt vett – bár ez a szám túlzásnak tűnik. Abban is megegyeznek a krónikások, hogy a búcsút 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök betiltotta a véres verekedések és durva kihágások miatt. 1830-ban Kovács Miklós püspök újra engedélyezte, de kénytelen volt ő is betiltani 1844-ben a folytatódó botrányos esetek miatt.

Vitos Mózes adatai szerint a búcsúk betiltása után a kápolna „födele összeomladozott s már-már maga a kápolna is romhalmazzá vált, midőn 1860-ban a kászoni Mondó ember azt sajátkezűleg kiigazította, befödte s a bucsujáratokat némileg felelvenitette", egy álomra hivatkozva, mely szerint „addig nem lesz áldás s termékenység a Székelyföldön s politikai jobblét a hazában, mig e bucsuk fel nem nyittatnak." Viszont a korbeli püspök hivatalosan ekkor sem engedélyezte a búcsúk újraindítását. 1884-85-ben Vitos Mózes szerint egy görög katolikus csíkszentgyörgyi ember újította fel a kápolnát, és munkájának megjelenésekor, a 19. század végén is az gondozta.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején készült katonai felmérések térképein egyetlen kápolna szerepel. Az első osztrák katonai felméréskor (1763-1787) készült térképen egyetlen kápolna jelenik meg, a ma is álló Szent Anna kápolna helyén. Erdély második katonai felmérése 1819–1869 között készült. Ekkor a térkép szerint a kápolna romos állapotban volt, míg a harmadik 1872-1884 között készült felmérés nem csupán kápolnát, hanem temetőt is feltüntet a tóparton.

Dr. Bányai János geológus így foglalta össze a kápolnák és a búcsúk történetét: ,,Már 1349-ből emlitik oklevelek. Valósággal vonzotta a környék egyszerü népét, amely évenként kétszer, Anna napján és Kisasszony napján kereste fel a természet e szent templomát. E búcsukra 20-30000 ember is összegyült régente. 1764-ben állitott ide az eddigi rozoga tákolmány helyett, kőből csinosan megépitett kápolnát Tusnádi Demeter v. Kecskés Péter. Egy másikat a Bükszád felőli oldalon 1775-ben épitették, ahová a (Csiki-) somlyói kolostorból hoztak egy oltárt. A két kápolna romba dőlt, a mostanit a háború után épitették újra. A búcsút azonban 1768-ban gróf Batthyány Ignác püspök eltörölte, mert botrányos kihágásokká, verekedésekké fajult el. 1830-ban újra megengedték, amit 1944-ben szüntettek be, a szokás azonban megmaradt, s a kirándulóknak igen hálás téma ilyenkor ellátogatni ide."

Balázs András plébános adatai alapján 1927-ben a négy tulajdonos község választmánya újjáépíttette a kápolnát és a második világháború végéig folytatódhattak a nagy búcsújárások. A háború után megrongálódott kápolnát 1972-ben Szabó Ferenc kozmási plébános újíttatta fel. Más adatok szerint 1976-ban Fazakas János művelődésügyi miniszter bátorítására indult meg újjáépítése, de csak 1977-ben fejezték be. A harangláb kovácsoltvas ajtaját Károly Sándor kolozsvári képzőművész tervezte, és a híres kozmási kovácsmester Máté Jenő készítette el. Ugyanakkor visszakerült helyére az 1924-ben öntött harang is.

1990 óta ismét megtartják a Szent Anna-búcsút. 1990 és 1999 között, ugyancsak Anna napokon zajlott az AnnART akcióművészeti fesztivál. A fesztivált 1990-ben egy fiatal, lelkes alkotókból álló, Baász Imre képzőművész köré csoportosuló művészcsapat álmodta meg és hozta létre a Szent Anna-tó partján. Az első fesztiválon csupán hat művész vett részt, ám az idő múlásával egyre több hazai és nemzetközi akcióművész csatlakozott a fesztiválhoz, így a tíz kiadást megért rendezvény összesen 26 ország 121 alkotóját vonultatta fel.

A Szent Anna tó legendája

A Szent Anna-tó keletkezéséről több legenda született. Közös vonásuk a két gonosz testvér, aki várat épített: az idősebb a tó mai helyére, a fiatalabb a Büdös-hegy tetejére. A két testvér azon verseng, melyikük tud a legkülönb paripákat a hintója elé befogni, míg egyikük extrém megoldásként a környék legszebb lányait fogatta a hintó elé... A legendaváltozatok közötti különbség leggyakrabban a legendában szereplő paripák illetve szüzek számában van (négy vagy hat, illetőleg nyolc vagy tizenkettő), illetve a leányok átváltozásában. Benedek Elek maga is több változatban közölte a legendát. Egyik variáns, a Vége jó, minden jó és más mesék című kötetben egyetlen regébe sűríti a Szent Anna tó keletkezésének és a kápolnaharang eltűnésének történetét (legenda_benedek_elek_2), a másik külön-külön írja le a két legendát (legenda_benedek_elek_1, (legenda_benedek_elek_3)

Dr. Ikefalvi Diénes Jenő A Szent Anna tó tündérei cím alatt közölte az 1923-as Cimborában a Szent Anna tó kápolnájának legendáját, amelynek Mike Gerő a főhőse (legenda_ikefalvi_dienes_jeno)

A kápolna legendáját Hankó Vilmos is feldolgozta. Története, akárcsak Ikefalvi esetében nem csak az ellopott harangról, hanem Gergő, a fiatal székely vadász és az őt csalogató legifjabb tündérleány szerelméről is mesél (legenda_hanko_vilmos_1).

Ugyancsak szerelmesekről szól Bálványosvár legendája is. (legenda_balvanyosvar_gub_jeno_1)

Lénárt Emese A Szent Anna-tó regéi című esszéjében vizsgálta a tóról keletkezett legendákat és az azokat feldolgozó irodalmi műveket. (legenda_lenart_emese)

 

Szent Anna tó legendája animáció

 

A Szent Anna-tó remetéje

„Valamikor régen a Székelyföldön, a Szent Anna-tó partján élt egy remete, aki sokat fohászkodott a Szent Szűz szüleihez, kérte a segítségüket, hogy védjék meg a rokonságát minden bajtól. A remete imái meghallgatásra találtak, ezért a Szent Anna-tó környékét hálából Anna és Joachim oltalmába ajánlotta." – olvasható az Új Ember című katolikus lap 2005. július 24-i számában.

A Szent Anna-tó visszhangja

A Szent Anna-tó visszhangját több utazó, kutató is leírta. Elsőként Orbán Balázs hívta fel rá a figyelmet az 1860-as években. „Mi is elénekeltük a hazára szebb jövőt esdő hymnust és elbámultunk a viszhangon, mely a tó bármely, de különösen északi oldaláról felhangzott. Itt minden hang, de főként a puskadurranás körülnyargalja a bérczkört, s vagy 15 másodperczig dörgésszerü moraj hallatszik, előbb erősen megdöbbentően, azután mindig gyengülve lágyabban, mindig kerülve a tó hegytölcsérét, mig végre földalatti lassu morajkint enyészik el. Ezen sajátságos, másutt sehol nem észlelt körviszhang annál inkább meglepett és elragadott, mert az senki által tudtommal még felemlitve nem volt; pedig az egyike a legsajátszerübb s figyelmet érdemlőbb viszhangjainknak."

„Az ünnepélyes csend, mely a szívre száll, midőn e völgybe lépünk, érzelmekre tanít bennünket, melyeket nem érzénk soha, melyeket talán tagadunk... – fogalmazott Jókai Mór. - Semmi zaj sem hallik ide; örök csend uralkodik e kiválasztott völgyben, a körül fekvő bércek elvonják róla a zivatart; míg saját kiáltásunkat oly csodásan adja vissza a völgy gyűrűjében körülfutó visszhang, mindig feljebb-feljebb emelve a hangot, míg csaknem egy oktávával magasabban halljuk azt hátunk mögött enyészetesen elzengeni, mint a harangzúgást, mely oly soká cseng a légben, midőn már rég megszűnt szólani."

„Kellemesen ható visszhangra találunk a Szent-Annató templomszerű, gazdag lombozatu fenyők által koszoruzott, zárt, majdnem szabályos köralaku katlanjában, hová az elkiáltott „hopp-hopp" vagy puska durranás „a zenei akkord négy alap hangja szerint" harsog vissza a tó körbérczéről." – írta Vitos Mózes Csíkmegyei füzetek című munkájában.

A Szent Anna-tó örvényei

Gyakran hallani olyan feltevéseket, melyek szerint az úszókra halálos örvények léteznének a tóban. Pál Zoltán és Pilbáth Attila: A Szent Anna-tó: Természetföldrajzi, környezetvédelmi szintézise szerint viszont „Nincsenek állandó áramlatok, ezek a pillanatnyi szélmozgásoknak megfelelően jönnek létre és állnak le. A vízfelszín és a kráterperem közötti nagy szintkülönbségnek köszönhetően gyakori az olyan eset, amikor a tófelszín egyik részét erősen süti a Nap, másik része pedig árnyékban van. Ez természetesen, hogy hőmérsékletkülönbséget produkál a két víztest között, mely a maga során áramlatokkal igyekszik kiegyenlítődni. Ezt érzik azok az úszók, akik hirtelen több fok C különbséget észlelnek úszás közben, és ha a fizikai hatást az ijedtség még felerősíti, akkor akár görcsös fájdalmak is előállhatnak a végtagokban."

A tanulmány szerzői viszont megerősítik azt a nézetet, hogy a Szent Anna-tóban nehezebb úszni, mint más természetes vizekben. „ Ez abból fakad, hogy alacsony az ásványi anyagtartalma, azaz könnyebb maga a víz, tehát a belemerülő emberi testre ható felhajtó-ereje alacsonyabb" – vélik a szerzők.

Források:

Balázs András Sándor: Kozmás község monográfiája és a közvetlen közelben levő községek rövid története. – Kiadó nélkül, év nélkül.

Benedek Elek: Magyar mese és mondavilág. III. A tűzmadár

Benedek Elek: Vége jó, minden jó és más mesék

Hankó Vilmos, dr.: Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. – Erdélyrészi Kárpát Egyesület, 1891.

http://csicsada.freeblog.hu/

http://eilenart.synthasite.com/szent-ana-to.php

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.07.24/1201.html

http://www.szentmartonturism.go.ro

Pál Zoltán, Pilbáth Attila: A Szent Anna-tó: Természetföldrajzi, környezetvédelmi szintézis . - Kézirat

Székely László: Csíki áhítat: A csíki székelyek vallási néprajza. – Bp.: Szent István Társulat, én.n.

Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek: Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. – Csíkszereda: Hargita Kiadóhivatal, 2002

lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum
×

loading ...